Egy rendhagyó ballagásról...
Ma ballagnának gimnáziumunk végzős diákjai. Ma búcsúznának az unalomig ismert termektől, az osztálytól, második otthonuktól, s a vén Marianum bölcs, békés csendjétől. Miközben a termeket rónák, s a barátoktól, iskolatársaktól, tanároktól a virágszálakat gyűjtenék, a szívük is csordultig telne emlékekkel, e helyt megélt apró történetekkel, melyek az életük folyását irányította az elmúlt években. A búcsú édes-keserű cseppjeit ízlelgetnék, s párásodó szemeiket talán a jövő kecsegtető délibábjára függesztenék. Ez az élet rendje! - s ez a rend idén felborult.